Az ellenálláshuzal az áramkörben lévő áram mennyiségének szabályozására szolgál. A nagy ellenállás jobb, mivel rövidebb vezetéket lehet használni. Ha az ellenállás stabilitása elsődleges fontosságú, akkor az ötvözet ellenállási hőmérsékleti együtthatója és korrózióállósága nagyon fontos az anyagválasztásban. Amikor fűtőelemekhez használják olyan alkalmazásokhoz, mint például az elektromos fűtőtestek és kenyérpirítók, fontos a nagy ellenállás és oxidációállóság.
Néha az ellenálláshuzalt kerámiaporral szigetelik, és egy másik ötvözetből készült csőbe burkolják. Az ilyen fűtőelemeket elektromos sütőkben és vízmelegítőkben, valamint speciális formákban főzőlapokhoz használják.
A nikróm, a nikkel és króm 80/20 arányú nemmágneses ötvözete, a fűtési célokra használt legelterjedtebb ellenálláshuzal, mivel nagy az ellenállása és ellenáll az oxidációnak magas hőmérsékleten. Ha fűtőelemként használják, általában tekercsekbe tekerik. A nikrómhuzal használatakor az egyik kihívás az, hogy a közönséges ón alapú elektromos forrasztóanyag nem tapad hozzá, ezért az elektromos hálózathoz való csatlakozást más módszerekkel, például krimpelő csatlakozókkal vagy csavaros kapcsokkal kell kialakítani.
